Osztatlan közös tulajdon – Használati megállapodás

Előző írásomban összefoglaltam, hogy melyek az osztatlan közös tulajdon jogi szabályozásából eredő főbb sajátosságok, illetve, hogy mire érdemes odafigyelni osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan vásárlása esetén.

Kitértem arra is, hogy kiemelt jelentősége van az ingatlan használatát szabályozó, valamennyi tulajdonostárs által aláírt használati megállapodás meglétének.

Jelen bejegyzésben azt szeretném részletesen kifejteni, hogy mit érdemes szabályozni egy használati megállapodásban.

Használati megállapodás tartalma

Használati megállapodás írásakor mindig szem előtt tartom a hitelintézetek által közzétett használati minta tartalmát, hiszen, ha valamelyik tulajdonostárs meg szeretné terhelni a saját tulajdoni hányadát, akkor a hitelintézet az abban foglalt kritériumoknak megfelelő használati megállapodást fogadnak el. Ez azonban csak egy alap dokumentum, ez még számtalan pontban kiegészítésre szorulhat aszerint, hogy a tulajdonostársak hogyan és milyen részletességgel kívánnak megállapodni, vagyis melyek azok a további pontok, amiket mindenképpen rögzíteni szeretnének.

Közös és kizárólagos használatban álló területek

Először is be kell azonosítani, hogy melyek azok a területek, amelyeket az egyes tulajdonostársak kizárólagosan használnak, így körül kell írni azt, hogy az adott tulajdonos az utcafronthoz viszonyítva mely épületet és a kert mely részét használja kizárólagosan. Meg kell határozni, hogy melyek azok a területek, amelyek a tulajdonostársak közös használatában vannak. A közös használatú részekhez szintén lehet további részletszabályokat megállapítani, például egy gépkocsi beálló használatát fel lehet osztani úgy, hogy mely napokon, vagy hónapban melyik tulajdonostárs használhatja parkolásra, vagy a közös használatú kertet mikor melyik tulajdonostárs gondozza. A használati megállapodás ugyanis nem csak a használatot rendezi, hanem a közös használatú területek fenntartásával, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat, a költségek, kiadások viselésének módját is.

A közös és kizárólagos használatban lévő részek meghatározását követően kiemelt jelentőségű rögzíteni, hogy a kizárólagos használatban lévő részek aránya igazodik-e a felek tulajdoni hányadához. Tehát egyszerű példával élve ½-½ tulajdoni arány esetén a kizárólagosan használt részek is fele-fele arányban illetik-e meg a tulajdonostársakat, vagy ha az ettől eltér, akkor köteles-e az a tulajdonostárs, amelyik tulajdoni hányadához képest nagyobb arányú területet használ kizárólagosan, többlethasználati díjat fizetni a másik tulajdonostárs részére vagy sem.

Figyelemmel arra, hogy a jövőben állagmegóvási, karbantartási, felújítási munkálatok elvégzése okán szükségessé válhat, hogy az egyik tulajdonostárs a másik tulajdonostárs által kizárólagosan használt területre bejusson, szabályozni szükséges annak is a feltételeit, hogy ezekben az esetekben a tulajdonostárs hogyan tud bejutni a tulajdonostárs által kizárólagosan használt területekre.

Kizárólagos használatban lévő területekkel kapcsolatos költségek, kiadások

A használati megállapodásban rögzíteni kell azt, hogy a kizárólagosan használt területek műszakilag megosztottak-e, azaz rendelkeznek-e önálló mérőórákkal, ez abból a szempontból is fontos, hogy tehát azoknak a területeknek a költségeit mindegyik tulajdonostárs maga állja-e, lehetősége van-e leolvasni a mérőórát. Előfordulhat ugyanis olyan is, első sorban régebbi ingatlanok esetén, hogy a mérőóra az egyik tulajdonostárs kizárólagos használatában lévő kertrészen helyezkedik el, így szabályozni kell azt is, hogy a tulajdonostárs hogyan olvassa azt le, hogyan jut be egyébként arra a területre, ha szükséges.

Közös területekkel kapcsolatos költségek, kiadások

Rendelkezni kell arról, hogy a közös területekkel kapcsolatos közüzemi díjakat, egyéb költségeket, kiadásokat a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában, vagy attól eltérő arányban viselik-e a felek.

Terhelhetőség – hitelfelvétel, zálogjog

Hitelképesség szempontjából kiemelten fontos annak rögzítése, hogy a tulajdonostársak a saját tulajdoni hányadukat szabadon megterhelhetik. Ennek hiányában ugyanis nem szolgálhat hitel fedezetéül a hitelt felvenni szándékozó tulajdonostárs tulajdoni hányada.

Hatály

A használati megállapodást a felek a jogutódjaikra is kiterjedő hatállyal kötik, vagyis ha valamelyik tulajdonostárs értékesíti a tulajdoni hányadát, akkor az abban leírtak az új tulajdonosra is kötelezőek.

Éppen ezért értékesítéskor egyrészt a tulajdonos kötelessége a vevő tudomására hozni a használati megállapodást, másrészt a vevő részéről elvárható, hogy előzetesen tudakozódjon arról, hogy van-e írásbeli vagy szóbeli használati megállapodás, ahogyan azt korábbi írásomban részletesen kifejtettem annak számbavételekor, hogy mire érdemes odafigyelni osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan vásárlásakor. Erről bővebben itt olvashat.

A megállapodásban foglaltak ugyanis kötelezőek az új tulajdonosra, aki, ha azokat nem tartja be, szerződésszegést követ el, vele szemben a tulajdonostársak akár peres eljárást is indíthatnak.

Ahogyan az jelen írásból is látszik, nagyon fontos szerepe van egy jól megírt, írásban rögzített használati megállapodásnak abban, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársak békében éljenek, anélkül hogy közöttük akár kimondott, akár kimondatlan feszültség generálódna.

Ezt sajnos nem helyettesítheti a tulajdonostársak közötti jó, akár baráti, vagy rokoni viszony, hiszen egyrészt ezek a viszonyok is változhatnak idővel, másrészt ha valamelyik tulajdonostárs értékesíti a tulajdoni hányadát egy idegen számára, úgy írásos használati megállapodás híján semmi garancia nincsen arra, hogy a viszony az új “szomszéddal” (jogilag: tulajdonostárssal) is felhőtlen lesz.

Ezért javaslom, hogy olyan osztatlan közös tulajdon esetén, ahol a tulajdonostársak még nem rendelkeznek írásbeli használati megállapodással, a tulajdonostársak határozzák el, hogy készíttetnek egy használati megállapodást. Ezzel elkerülhető számos potenciális jogvita, és tiszta alapot teremt egy későbbi értékesítés során, arról nem beszélve, hogy ha az új vevő hitellel tudná megvásárolni az értékesítésre kerülő tulajdoni hányadot, úgy az ingatlan hányad csak egy írásbeli használati megállapodás megléte esetén lesz megterhelhető.

Javaslom tehát, hogy a tulajdonostársak legyenek előrelátóak és kellő időben rendezzék a közös tulajdonuk használati kérdéseit.

Amennyiben további tanácsadásra volna szüksége, vagy használati megállapodást szeretnének kötni a tulajdonostársakkal, úgy forduljon hozzám bizalommal!