Egy ingatlan vásárlásakor érdemes körültekintően eljárni, hiszen akár saját használatra vásárlunk, akár befektetés céljából, hosszú időre meghatározó pénzügyi döntés.
Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok értéke általában számottevően kedvezőbb, mint az önálló ingatlanoké. Ennek pedig a közös tulajdonra vonatkozó jogszabályi sajátosságok az oka, melynek főbb jegyeit jelen írásban részletesen bemutatom.
Az osztatlan közös tulajdon használatára vonatkozó főbb szabályok
Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a tulajdonostársak sérelmére.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy eltérő megállapodás hiányában mindegyik tulajdonostárs használhatja az egész kertet.
Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat szintén tulajdoni hányaduk arányában illetik meg és ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, valamint az ingatlanban bekövetkezett károk megtérítésének kötelezettsége is.
Nézzünk az előbbiekre néhány példát. Vegyük azt, hogy a közös területen kialakított gépkocsi beállót kívánják kiadni a tulajdonostársak. Ebben az esetben a bérleti díjból befolyt összeg a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti, azaz, ha két tulajdonos 1/3-ad – 2/3-ad arányban tulajdonosai egy ingatlannak, akkor 15.000.- Ft-os havi bérleti díj esetén 10.000.- Ft illeti az egyik és 5.000.- Ft illeti a másik tulajdonost.
Vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor pl. egy csőtörés okoz kárt a letérkövezett kertben. Ebben az esetben a biztosítás által nem fedezett kárt szintén 1/3-ad -2/3-ad arányban viselik a tulajdonosok.
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni. Ide tartozhat például a kerítés felújítása. Ezen kiadásokat mindegyik tulajdonostárs köteles viselni, a kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
Megegyezhetnek azonban a tulajdonostársak abban is, hogy felosztják a kert használatát úgy, hogy vagy egyáltalán nem marad közös használatú rész a kertből, vagy ugyan egy közös használatú részt meghagynak, de kialakítanak kizárólagosan használt kertrészeket is. A tulajdonostársak által kizárólagosan használt részeknek fő szabályként igazodniuk kell a tulajdoni hányadokhoz, azonban nem feltétlen kell azokkal teljesen arányban állania. Több szempont is befolyásolhatja a kizárólagosan használt területek arányát, mint például az okszerűség vagy a telek adottságaiból adódó eltérések. Így például kialakulhat az eltérő használat úgy is, hogy egy telken először egy épület állt és később értékesítette a tulajdonos a telek 1/2-ed részét, ugyanakkor az ő épülete nem a telek feléig, hanem attól az új tulajdonos irányába 5 méterrel tovább ér. Az új tulajdonos pedig felépíti a házát, nem kifogásolja a tulajdonostárs arányaiban nagyobb kerthasználatát, hanem azt elfogadja. Amennyiben ez a használati rend huzamosabb ideig fennáll és elmondható, hogy a tulajdonostársak tulajdonképpen – akár szóban, akár hallgatólagosan – megegyeztek ebben, úgy a használati arányok a tulajdoni arányoktól ily módon eltérhetnek.
Az ingatlannal kapcsolatos rendelkezési jog
A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Ez azt jelenti, hogy ha egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyik tulajdonostársnak ½ aránynál nagyobb a tulajdoni aránya, akkor akár egyedül is hozhat döntést.
Ennek azonban két fő korláta van, melyek a következőek:
– a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, valamint az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz (például zálog, elidegenítési és terhelési tilalom az egész ingatlanra) a tulajdonostársak egyhangú határozatára van szükség.
– ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja.
Elővásárlási jogra vonatkozó szabályok
A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
Ez azt jelenti, hogy a tulajdoni hányad értékesítése előtt valamennyi tulajdonostárssal közölni szükséges a harmadik fél részéről érkező vételi ajánlatot.
Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, akkor őt is értesíteni kell. Ilyen ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonos rendszerint a tulajdonostárs házastársa, aki mint telekkönyvön kívüli tulajdonos, a házastársi közös vagyon szabályai szerint szintén tulajdonosa lehet az adott ingatlannak.
A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ. Ez esetben az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
A tulajdonostárs egyébként az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. Tehát, ha valamelyik tulajdonostárs megterhelte a saját tulajdoni hányadát és az utóbb sajnálatos módon végrehajtás alá kerül, akkor a végrehajtási eljárás során a tulajdonostársak a fenti szabályok szerint gyakorolhatják az elővásárlási jogukat.
Használati megállapodás
A felek a közös tulajdon használatának fent ismertetett szabályaitól közös akarattal, akár szóbeli, akár írásbeli megállapodással eltérhetnek.
A használati viták elkerülése végett a legcélszerűbb, ha a tulajdonostársak érvényes és hatályos, valamennyi tulajdonostárs vagy azok jogelődje által aláírt használati megállapodással rendelkeznek. Ennek hiányában ugyanis – főleg tulajdonosváltáskor – vita alakulhat ki a tulajdonostársak között melynek legtöbbször az új tulajdonostárs issza meg a levét, ha nem járt el megfelelő körültekintéssel az ingatlan megvásárlását megelőzően. Egyrészt tehát értékesíthetőség szempontjából fontos egy írásbeli használati megállapodás megkötése.
Másik lényeges érv az írásbeli használati megállapodás mellett, hogy a hitelintézetek a hitel felvételéhez előírják az írásbeli használati megállapodás csatolását. Enélkül tehát a tulajdonostárs nem tudja megterhelni a saját tulajdoni hányadát, és így nem tud hitelt felvenni az adott ingatlan tulajdoni hányadra. Arról, hogy mit célszerű egy használati megállapodásba belefoglalni, a következő írásomban bővebben olvashat.
Ha tehát osztatlan közös tulajdonban kívánunk tulajdoni hányadot vásárolni, akkor két dolgot mindenképpen érdemes szem előtt tartani:
Az egyik, hogy tudja meg a vevő, hogy van-e a tulajdonostársak vagy azok jogelődje (tehát a korábbi tulajdonos) által aláírt használati megállapodás.
Ha nincsen írásbeli használati megállapodás, de az eladó szerint szóbeli/ráutaló magatartással kialakult az ingatlanra vonatkozó használati rend, akkor érdemes beszerezni a tulajdonostársak nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a vevő által ismertetett és részleteiben megfogalmazott használati rendet elfogadják és magukra nézve kötelezőnek ismerik-e el. Javaslom tehát mindenképpen, hogy a használatot a tulajdonostársak írásban rendezzék, mielőtt az ingatlan megvásárlására kerül sor.
Ha igazán alapos szeretne lenne a vevő, akkor írásbeli használati megállapodás esetén is érdemes a tulajdonostársak nyilatkozatát beszerezni arra vonatkozóan, hogy az abban foglalt használati rendet elismerik-e és azt magukra nézve kötelezőnek tartják-e.
Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy van ugyan aláírt használati megállapodás, de az aláírás óta a körülményekben olyan változás állt be, ami indokolhatja az újraszabályozást, és valamelyik tulajdonostárs emiatt meg szeretné változtatni azt. Ilyen lehet az az eset például, ha korábban az egyik tulajdonostárs háza előtti kertrészen közelítette meg a másik tulajdonostárs a lakóépületét, mert csak onnan lehetett, időközben azonban a tulajdonostárs melletti részen kialakítottak egy utat, és így onnan is megközelíthetővé vált a lakóingatlana, tehát a tulajdonostárs alappal kívánhatja a használat újraszabályozását. Ha nem az ingatlan megvásárlását követően szeretne szembesülni a vevő az ilyen vitákkal és egy ingatlanjogi vitában találni magát, akkor mindenképp célszerű az előzetes tájékozódás.
Még, ha nem is történt a fentebb leírt változás, akkor is, ha van olyan tulajdonostárs, aki nem ért egyet a fennálló használati renddel, az bizony potenciális pert jelenthet és rengeteg vesződséggel jár még abban az esetben is, ha évek múlva a bíróság a kereseti kérelmét, mint alaptalant elutasítja. Olyan esetben tehát, ha valamelyik tulajdonostárs vitatja az eladó szerint fennálló használati rendet, nem szoktam javasolni az ingatlan megvásárlását még akkor sem, ha van aláírt, érvényes és hatályos használati megállapodás.
A másik fontos teendő, amire osztatlan közös tulajdon vásárlása esetén figyelni kell, hogy be kell szerezni a tulajdonostársak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatait. Ennek hiányában az elővásárlásra jogosult személlyel szemben hatálytalan a szerződés és a szerződést utóbb megtámadhatja.
Osztatlan közös tulajdon vásárlása esetén tehát az általánosnál körültekintőbben célszerű eljárni. Amennyiben azonban a vevő odafigyel a fenti szempontokra és az eladó rendelkezik írásbeli használati megállapodással, vagy a tulajdonostársak készek elfogadni egyet, valamint lemondanak az őket megillető elővásárlási jogról, akkor a közös tulajdonban lévő ingatlan vásárlásából adódó kockázatok gyakorlatilag megegyeznek egy nem közös tulajdonú ingatlan megvásárlásából eredő kockázatokkal.
Legyünk tehát körültekintőek és tudatosak ingatlan vásárlása esetén!
Amennyiben bővebb tanácsadásra van szüksége, forduljon hozzám bizalommal!