Amennyiben a kisadózó vállalkozó együttműködés keretében továbbra is éves 3 millió forint felett szeretne egy cégnek számlát kiállítani, megoldást jelenthet a cégalapítás.
Jelen vendégcikkben Arató Adrián, az Avaka Tax Bt. könyvelőiroda szakértője az alábbiakban foglalja össze az ezzel kapcsolatos alapvető tudnivalókat.
A cégalapítást megelőzően érdemes a céget, a céget a tag után és a tagot terhelő adóval tisztában lenni.
A kisadózó „katás” vállalkozások egy részét érintheti a 2021-től kiterjesztett 40%-os plusz adó. Amennyiben a vállalkozás (egyéni vállalkozásra vagy Bt.-re gondolva) úgy dönt, hogy a jövőben nem katázik, akkor több vállalkozási forma, illetve adózási mód közül választhat a további működéshez úgy, hogy nem katás adózó lesz.
Ezek közül az egyéni vállalkozásra és a Bt.-re térnék ki, mivel ezek tőke nélkül, illetve minimális tőkével alapíthatók!
Nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozó
Választható, folytatható az egyéni vállalkozás KATA nélkül. Ez kezdőtőke nélkül létrehozható. A létrehozása a Webes ügysegéden keresztül gyorsan megtörténhet (ha már katásként is egyéni vállalkozó volt valaki, akkor nem is kell újra létrehozni az egyéni vállalkozást, csak ki kell lépnie a katából).
Amennyiben a főállású egyéni vállalkozónak magas a bevétele, ám alacsony a költsége, akkor a katához képest jelentős adóteherre számíthat. Egyrészt a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) után fizetni kell a TB-járulékot (18,5%). A Szociális hozzájárulási adó 15,5%, de itt az adóalap a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) 112,5%-a. Az SZJA-t csak a ténylegesen kivett jövedelem után kell megfizetni , és arra is lehetőség van, hogy a minimálbérnél (vagy a garantált bérminimumnál) magasabb összeget vegyen ki és az után fizesse meg az adókat.
Amennyiben év végén nyereség keletkezik, akkor 9% az SZJA (nyereségadó). A végén kifizetésre kerül a leadózott nyereség, mely után 15% SZJA-t és 15,5% Szociális hozzájárulási adót (maximuma a minimálbér 24-szerese) kell fizetni, de ebből levonhatók azok a jövedelmek, melyek a Szocho tv. szerint Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel járnak (osztalék, munkabér, tagi jövedelem, stb.).
Előnye, hogy nem kell hozzá társ, így a megszerzett jövedelmet nem kell megosztani. A vállalkozó a teljes vagyonával felel, vagyis a Kft.-vel szemben nem korlátozott a felelősség. A nyereséget nem lehet továbbvinni eredménytartalékként, hanem év végén meg kell fizetni utána az adót. Kedvező adózásként választható az átalányadózás.
Aki nem, vagy nem kizárólagosan kiskereskedelmi tevékenységet folytat, annak az éves árbevétele nem haladhatja meg a 15 millió forintot, különben nem lehet átalányadózó.
Az átalányadó elve az, hogy az adózó egyéni vállalkozó az árbevételéből levonhat egy 40%-os átalányköltséget, és a fennmaradó összeg után fizeti meg az SZJA-t, a TB-t és a Szociális hozzájárulási adót. Ehhez jön természetesen az Iparűzési adó, mely az adóalap 120%-a után fizetendő.
Aki nem az átalányadót választja, az a normál vállalkozási adózás szerint tud eljárni.
Betéti társaság
Amennyiben valaki társas vállalkozást szeretne nyitni, akkor kisebb cégek részére előnyös lehet a Betéti társaság (Bt.). A kezdőtőke minimális lehet, így akár 10.000 Ft-tal is alapítható. Szükséges hozzá egy beltag, akinek a felelőssége korlátlan és egy kültag, akinek a felelőssége betétje mértékéig terjed.
A tulajdoni hányadokat szabadon lehet megválasztani, extrém esetben pl. a beltag 99%-ban is lehet tulajdonos, míg ekkor a kültag tulajdoni hányada 1%. Ekkor célszerű 100.000 Ft-ban, vagy annak többszörösében meghatározni a törzsbetéteket. Ennek az osztalék kivételnél lehet jelentősége, azaz osztalékfizetésnél a Szociális hozzájárulási adó csak a minimálbér 24-szereséig fizetendő.
A Bt. vagy Kft. közötti döntés elősegítő szempontokról bővebben egy másik bejegyzésben olvashat.
Amennyiben cégalapítás mellett dönt az egyéni vállalkozó, úgy mind a Bt. mind a Kft. esetén irányadóak az alábbiak.
Társasági adó, szja, szocho
A Társasági adó alapesetben az adózás előtti eredmény 9%-a, osztalék fizetése esetén az adózás utáni eredmény után megfizetendő adók: SZJA 15%, Szociális Hozzájárulási adó 15,5 %. Erre is vonatkozik a korábban említett 24-szeres limit, illetve itt is le lehet vonni azokat a jövedelmeket, melyek a Szocho tv. szerint Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel járnak (osztalék, munkabér, tagi jövedelem, stb.).
Már alapításkor érdemes átgondolni, hogy a cég választja-e a KIVA adót! Továbbá, lehetőség van a mikrogazdálodói beszámoló választására is!
Mivel egy katás vállalkozónak, aki általában kisvállalkozó, kevesebb a forgótőkéje, ezért egy Kft.-vel szemben előnyt jelenthet egy Bt. abban is, hogy amennyiben a törzstőke (3 millió Ft) nem áll rendelkezésre, akkor nem kell apportot bevinni a cégbe vagy elhalasztani a tőkebefizetést, hanem a Bt. jelentősen alacsonyabb törzsbetétje valószínűleg befizethető lesz.
Nyugdíjasok
Mind az egyéni vállalkozók, mind a Bt. esetében a nyugdíjas katások eddig 25.000 Ft katát fizettek havonta. A jövőben is kedvezően tudnak majd adózni, mivel számukra pl. a vállalkozói kivét (egyéni vállalkozóra és a Bt. beltagjára vonatkozik, ha nem munkaviszony, hanem tagsági jogviszony után járó jövedelmet vesz ki) után 15% az Szja, és ezen felül elvileg egyéb plusz adó nem terheli őket.
Jelen szabályozás szerint a nyugdíjas mind a munkaviszony, mind a tagsági jogviszony során szerzett jövedelem után csupán a 15%-os SZJA-t fizeti.
Társas vállalkozó után fizetendő adók, járulékok
Kisvállalkozások esetén a tulajdonos sokszor több szerepet is ellát. Lehet ügyvezető, állhat munkaviszonyban és elláthatja feladatait megbízásos jogviszonyban. Gyakori eset, hogy a társas vállalkozó ügyvezető is és így személyesen közreműködik.
A társas vállalkozói jogviszonyban lévő személynek a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után fizetnie kell a TB-járulékot és a minimálbér 112,5%-a után a Szociális hozzájárulási adót. Ez a nyugdíjasokra – akik kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók – nem vonatkozik. Ők ugyanis jelenleg csak 15% SZJA-t fizetnek a ténylegesen megszerzett jövedelem után.
Amennyiben a társas vállalkozónak többes jogviszonya van, akkor rá speciális szabályok vonatkoznak (pl. egy másik Kft.-ben is ügyvezető tulajdonos, vagy heti 36 órát meghaladó és a minimálbért elérő munkaviszonya van, mely után a TB közterhek megfizetésre kerültek).
Érdemes átgondolni a havi fizetés nagyságát is, hiszen pl. egy banki hitelfelvétel során a jövedelem összetétele is számíthat a hitelbírálatkor.
Osztalék és osztalékelőleg
A katás vállalkozások általában kisvállalkozók, akik közül valószínűleg a szolgáltatást nyújtókat érintheti leginkább a most bevezetett szabályozás. Ezért amennyiben áttérnek másik adónemre, vállalkozási formára, valószínűleg kevés költségük lesz, így osztalék formájában tudják majd kivenni a nyereséget.
Amennyiben a kisvállalkozónak alacsony a költsége, magas a bevétele és nincs alkalmazottja akkor a legoptimálisabb az lehet, ha a kötelező járulákok mellett osztelékként vesz ki jövedelmet a vállalkozásból. Osztalék kifizetéséről a beszámoló elfogadásakor lehet döntést hozni, és a későbbiekben kifizetni a tulajdonos(ok) részére.
Lehetőség van osztalékelőleg kifizetésére is, két egymást követő beszámoló elfogadása között, amennyiben ennek feltételei fennálnak.
Osztalék, illetve osztalékelőleg, amennyiben feltételei fennálnak, évente többször is kifizethető. Induló vállalkozás esetén, ameddig nincs lehetőség osztalék, vagy osztalékelőleg kifizetésére, addig rendszeres havi jövedelemmel (vállalkozói kivét, munkabér stb.) tudja a vállalkozó biztosítani a megélhetését.
Az ÁFA kérdéskörére jelen cikk nem tér ki.
Az Iparűzési adó mértéke önkormányzatokként eltérő, maximum 2%. 2021-ben nyilatkozni lehet az Iparűzési adó felének elengedéséről.
Amennyiben további kérdése van az egyéni vállalkozás, betéti társaság esetén az adó- és járulékfizetéssel kapcsolatban, vagy szeretné megtalálni a cégnek és Önnek legkedvezőbb lehetőséget, úgy forduljon hozzám bizalommal az itt található elérhetőségek valamelyikén.
Arató Adrián
Avaka Tax Bt.