A hozzám forduló azon személyek, akik az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanjuk használatának jogi rendezésére szánták el magukat, elsőként azt szeretnék tudni, hogy egyáltalán hogyan fogjanak bele az ingatlan használatának jogi rendezésébe, mik az eljárás lépései és mindez milyen költségekkel jár számukra.
Kezdjük egy rövid bevezetővel az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok kialakulását illetően.
Hogyan jöttek létre az osztatlan közös tulajdoni ingatlanok és miért érnek kevesebbet?
Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok általában úgy jöttek létre, hogy még nagyon régen egy személy, család, rokonok, vagy nagyon jó barátok közösen vásároltak egy telket. A személy halálakor az örökösök között már közös tulajdon jött létre, ezekben és a többi esetben is azonban idővel cserélődtek az egyes tulajdonosok, míg mai napra már olyan tulajdonostársak tulajdonolják az adott ingatlant, akiknek egymáshoz semmi, vagy csak nagyon távoli köze van.
Legtöbb esetben vitás, hogy kinek meddig terjed az ingatlan használata és kinek milyen joga és kötelezettsége van az ingatlanon belül. A tisztázatlan, jogilag rendezetlen helyzet pedig folytonos konfliktusokat szülhet. Ez nehezíti meg az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok értékesítését és teszi sokkal értéktelenebbé a piacon található, azonos nagyságú és adottságú ingatlanokhoz képest.
Egyrészt ugyanis senki nem szeretne egy konfliktussal teli helyzetbe belépni, másrészt a megvásárolandó ingatlanra hitelt sem tud felvenni a potenciális vevő, ha nem rendelkeznek a tulajdonostársak egy hatályos és a hitelintézetek által elvárt standardnak megfelelő használati szerződéssel.
Hogyan fogjunk bele az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan jogi helyzetének rendezéséhez?
Jogilag rendezett azzal lesz a helyzet, ha a tulajdonosok megkötnek egy olyan használati megállapodást, amely minden szükséges tényezőre kiterjed és megfelel a banki standardeknek is. Erről részletesebben itt írtam.
Amennyiben valamelyik tulajdonostárs úgy dönt, hogy rendezni szeretné az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlana használati viszonyait, az alábbi lépéseket kell végigjárnia.
Javaslom, hogy először keresse fel a tulajdonostársakat azzal, hogy szeretné rendezni az ingatlan használati viszonyait. Fontos, hogy a tulajdonostárs megértse, hogy ez az ő érdekeit is szolgálja. Egy rendezett jogi alappal ugyanis elkerülhetőek a használatból, az ingatlanra vonatkozó jogok és kötelezettségek köréből eredő viták, tisztázhatóak, vagy a jövőre nézve meghatározhatóak a tulajdonostársakat megillető telekrész határok és nem utolsó sorban önállóan megterhelhető a saját ingatlanrész, azaz a saját tulajdoni hányadra felvehet a tulajdonos vagy eladás esetén a vevő hitelt.
Tudni kell, hogy használati szerződést csak úgy lehet kötni, ha azzal minden tulajdonostárs egyetért. Rákényszeríteni a másik tulajdonostársat nem lehet és valamelyik tulajdonostárs nélkül sem lehet használati szerződést kötni. Amennyiben nincsen közös szándék a tulajdonostársak részéről, akkor csak perben lehet a bíróságtól kérni a használati viszonyok rendezését, de peren kívül nem.
Egyrészt tehát előfeltetele a szerződés aláírának a közös akarat, másrészt pedig a tulajdonostársak, ha belátják, hogy mindannyiuk érdeke a használati viszonyok rendezése, akkor a jogi költségeket és a földmérő díját meg lehet osztani a tulajdonostársak között.
Ha megvan az akarategység a tulajdonostársak között, a közös szándék egy használati szerződés leegyeztetésére és aláírására, akkor jöhet a következő lépes.
Jogi kérdések
Fel kell keresni egy ügyvédet. Célszerű a tulajdonostársaknak közösen felkeresni az ügyvédet és közösen adni megbízást a használati szerződés megszerkesztésére és ellenjegyzésére.
Amennyiben a használati szerződés tartalma már kialakult és elkészült egy majdnem végleges tervezet, akkor javasolt felkeresni egy földmérőt azzal, hogy készítse el az ingatlan használati vázrajzát a szerződéstervezettel összhangban. Általában ugyanis a felek abban állapodnak meg, hogy fizikailag hol legyenek a kizárólagosan vagy közösen használt területek határai és annak pontos kimérésével bízzák meg a földmérőt.
Földmérő megbízása
A földmérő a vázrajzban feltünteti a kizárólagosan és közösen használt ingatlanrészek határvonalait és pontos méreteit. Ez fogja képezni a használati szerződés mellékletét. Nem jogszabályi előírás az, hogy a földmérőt kérjenek fel a felek telekhasználatot feltüntető rajz elkészítésére, lehet az egy kézzel készített vázrajz is, azonban, ha később vita van abból, hogy melyik telekrész hány négyzetméter és pontosan hol húzódik a határa, hány méter hosszú a kerítés, akkor azt egy kézzel készített rajz legnagyobb valószínűséggel nem fogja pontosan meghatározni és az vitatható lesz.
Amennyiben azonban a tulajdonostársak elkészíttetik és földmérővel záradékoltatják a vázrajzot, akkor az a későbbiekben csak olyan alapon vitathatóak, hogy a földmérő által készített felmérés pontatlan volt, és nem felelt meg a valóságos telekviszonyoknak.
Teljes bizonyító erejű magánokirat
Amennyiben elkészült a szerződéstervezet és megtörtént a vázrajz záradékolása, akkor szempont még, hogy az aláírt szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat legyen. Ennek egyik módja az, hogy azon szerepel valamennyi tulajdonostárs aláírása és két tanú tanúzással ellátja, a másik módja az, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott. Célszerű az ügyvédet megbízni azzal is, hogy a használati megállapodást a földhivatalba benyújtsa. Így a későbbiekben nem csak a tulajdonostársak és az ügyvéd rendelkezik egy-egy szerződés példánnyal, hanem az a földhivatali nyilvántartásban is szerepel, ami segíti a visszakereshetőségét.
Az eljárás lezárultával az ingatlan jogi helyzete rendezetté válik, a használati viszonyok tisztázottak, a tulajdoni hányadok önállóan megterhelhetőek és az ingatlan sokkal egyszerűbben értékesíthető.
Eredmény
Teljesen más benyomást kelt ugyanis egy olyan hirdetés, amely tartalmazza azt, hogy az ingatlan használati viszonyai rendezettek, valamennyi bejegyzett tulajdonostárs részéről aláírt friss, hatályos használati megállapodással rendelkezik.
Ez feltételezi azt is, hogy a tulajdonostársakkal lehet beszélni, tárgyalni, megállapodni. Ellenkező esetben ugyanis okkal tarthat attól az érdeklődő, hogy egy elmérgesedett helyzet kellős közepén találja magát, ahol megkeseríti az életét a tulajdonostárs és hátráltatja minden fejlesztési tervében és a mindennapokban. A magam részéről legalábbis szívesebben vásárolnék egy rendezett sorsú ingatlant és ezzel azt hiszem mindannyian így vagyunk.
Költségek
A használati viszonyok rendezése az alábbi költségekből tevődik össze:
Ügyvédi költségek:
- konzultáció: ennek során tisztázza az ügyvéd az ügyfelek szándékát, tisztázzák az ügyfelek valamennyi kérdését, az eljárás menetét
- a szerződéstervezet elkészítésének költsége, mely tartalmazza az ellenjegyzés napján a személyes konzultációt és megbízás esetén a földhivatali képviseletet.
Az ügyvédi munkadíj függ az ügy bonyolultságától, így az áttanulmányozandó előzményiratok, korábbi használati megállapodás iratainak terjedelmétől, a tervezett használati megállapodás bonyolultságától, valamint az ügyfelekkel való kommunikáció hatékonyságától. Az ügyvédi megbízási díj megállapodás alapján lehet fix, vagy óradíjas.
Földmérő díja:
Nincsen egységes díjtáblázat, tapasztalatom szerint 80-100.000.- Ft körüli összeget szokott kitenni a vázrajz elkészítése és záradékoltatása.
Álláspontom szerint többszörösen megtérülnek ezek a költségek, egyrészt abból a szempontból, hogy elejét veszi, vagy pontot tesz a tulajdonostársak közötti vitáknak, másrészt pedig növeli az ingatlan értékét. Az osztatlan közös tulajdonok egyébként nehezen, áron alul, vagy egyáltalán nem értékesíthetőek. Egy hatályos, friss használati megállapodással viszont szinte önálló ingatlanként funkcionálnak.
Amennyiben szeretné rendezni osztatlan közös tulajdonban álló ingatlana használatát, úgy kérjen konzultációs időpontot az itt található elérhetőségek egyikén, vagy a közösségi oldalamon keresztül. Segítek végigvinni a jelen cikkben írt folyamatot.